"A Habfürdő [...] a magyar rajzfilm történetében aligha lesz forradalmi fontosságú állomás" – állt egy korabeli kritikában. Kovásznai György egyetlen egész estés animációját 1980. április 6-án mutatták be a magyar mozik, a fogadtatása pedig nagyon megosztó volt. Negatív kritikák ide vagy oda, rácáfolt a korábbi állításra az utókor: korát megelőző alkotás a Habfürdő, ami még 40 évvel később is elképesztően egyedi és hatásos, és nem utolsó sorban nagyon sok fiatal magyar animációst inspirál (többek közt Kreif Zsuzsannát, Turai Balázst, Zétényi Borit vagy Tóth Lucát).
Ha valaki még nem ismerné Kovásznai filmjét legalább hallomásból, annak röviden összefoglalva a Habfürdő egy orvosi felvételire készülő lány, egy kirakatrendező és annak menyasszonyának szerelmi háromszögéről szól, pár óra eseményeit foglalja magába sok-sok zenei inzerttel. Gyakorlatilag inkább egy "musical-montázs", mely "egy művészettörténeti, filmtörténeti stílus-idézetekből összeállított vizuális világgá állt össze" és "a magyar valóságba akar mélyre hatolni, szociográfiai igénnyel kíván beszélni a magyarországi társadalmi-gazdasági helyzetről, miközben meg akar felelni a szórakoztató játékfilm követelményeinek is" – hogy Iványi-Bitter Brigittát idézzem a 2010-ben kiadott Kovásznai monográfiából. A 40 éves évfordulóra többek közt a Kovásznai-könyv alapján összegyűjtöttünk 40 érdekességet a filmről.
A hetvenes években indult el az egész estés magyar animációs filmek gyártása. Jankovics Marcell 1973-as János vitéze több mint 1,5 millió, Dargay Attila 1976-os Lúdas Matyija pedig közel 2,5 millió nézőt vonzott a mozikba. Kovásznai 1978-ban adta be a Habfürdő filmtervét a Pannónia Stúdióhoz, mely radikálisan szembement az előző két animációs film gyerekeknek szóló szemléletével és irodalmi vonatkozásával.
Kovásznainak nem a Habfürdő volt az első és egyetlen egész estés filmterve: 1967-ben a Flóra című projektje is egy felnőtteknek szóló animációs játékfilm volt, ám ez végül nem valósult meg.
A Habfürdő ötlete Kovásznai szociológus barátjától jött, aki védőnőknek tartott előadásokat. Innen hallotta Kovásznai, hogy milyen érdekes és mozgalmas a védőnők élete és életterepe.
Kovásznai nemcsak a forgatókönyvet, hanem a betétdalok szövegét is írta.
A Habfürdőből készült egy prózai, vagyis dalbetétek nélküli változat és egy musical változat is, végül utóbbi mellett döntöttek. Kovásznai szerint az animációs film magától értetődően vonzza magához a zenét.
A Habfürdő 1979-ben, nyolc hónap alatt készült el: hét hónap rajzolás, utána vágás, hangosítás és a keverés következett.
1980. április 2-án tartották a díszbemutatóját a Szikra moziban, országosan pedig április 6-tól vetítették a magyar mozikban.
Közel 50.000-en, egészen pontosan 49.338-an váltottak rá jegyet.
Eredetileg 1 millió nézőre becsülték a nézettségét. Bemutatásakor nagyon megosztotta a szakmát, de nemcsak a kritikusok, a nézők sem tudták hova tenni a filmet. Nem csoda, hiszen két olyan sikeres animációs film után, mint a János vitéz és a Lúdas Matyi, ismét egy gyerekkompatibilis, mesei fordulatokkal teli egész estés animációs filmet vártak, helyette pedig kaptak egy műfajilag nagyon sokszínű, sokféle technikát keverő, aktuális társadalmi kérdésekkel foglalkozó filmet.
A negatív szakmai és nézői reakciók után a film forgalmazása sem a megszokott módon történt: kisebb mozikban és kevés kópiával kezdték vetíteni. A negyedik héten már csak heti kétszer lehetett látni egy moziban Pestszentlőrincen.
A Filmvilág 1980-as áprilisi számában a címlapon szerepelt a film.
A Habfürdő stábjában nagyon sok független szellemiségű alkotó szerepelt, akik nem feltétlen voltak a Pannónia Stúdió alkalmazottai.
A film zenéjét az akkor 26 éves hippi jazz-zenész, Másik János szerezte, aki korábban a KEX együttesben is zenélt, és már nagyon várta, hogy filmzenét komponálhasson.
A zeneszerzés úgy történt, hogy Kovásznai odaadta Másiknak az általa megírt dalszövegeket, a forgatókönyvet és a figuraterveket is, majd teljesen rábízta a továbbiakat. A filmet csak a zenék elkészülte után kezdték gyártani.
Kovásznai szabad kezet adott a zeneszerzésben, egyedül annyit kért, hogy "pesti" beütése legyen a zenének. A rendező egy interjúban is említette, hogy hiányolja a magyar rajzfilmből a pesti embereket, a pesti utcák és terek atmoszféráját és hangulatát. "Végül a kész zene eklektikája szerencsésen találkozott Kovásznai vizuális sokszínűségével. Másik János eklektikus musical-montázsa egy művészettörténeti, filmtörténeti stílus-idézetekből összeállított vizuális világ állt össze." – olvashatjuk a Kovásznai-könyvben.
A filmzenéhez a kor legjobb magyar jazz-zenészeit szerződtették: Babos Gyula gitározott, Dresch Mihály szájharmonikázott és szaxofonozott, Kőszegi Imre dobolt, Másik János pedig a billentyűs volt.
A főszereplők szinkronhangjai énekelték a dalokat is: Antalffy Albert, az operaház énekese alakította Zsoltot, a pályája csúcsán lévő Bontovics Katalin Klárit, Annit pedig Papp Anna jazzénekes szólaltatta meg.
A '70-es években jelent meg az anima verité módszer, mely "az élőszereplős dokumentumfilm és a képzőművészeti eszközökkel történő valóságábrázolás hibridjét teszi meg a filmkészítés kiindulópontjául." A Habfürdő is beleillik ezeknek a filmeknek a sorába, hiszen dokumentarista módon mutatja be a '70-es évek végi magyar társadalmat, méghozzá animációs formában.
Műfaját tekintve "dokumentarista jellegű inzertekkel ellátott animációs játékfilm, ugyanakkor tartalmilag inkább játékfilmes elemekkel álcázott dokumentumfilm". Ám a Habfürdő már az alcímben definiálja magát: zenés trükkfilm szívdobbanásra. Musical, animációs film, romantikus film, ehhez pedig hozzájön a dokumentarista jelleg, a képzőművészeti kontextus pedig még inkább gazdagítja a filmet.
A Habfürdő plakátjából Módy Luca, volt MOME animációs hallgató készített mozgó posztert.
A Habfürdő elkészítése hasonló a Walt Disney által korábban gyakran használt filmezési módszerhez: először élőszereplős formában rögzítik a filmet, majd azt kockázzák ki és rajzolják át, ebből is következik a játékfilmes jellege. Ezt a módszert egyébként Kovásznai használta először itthon. A három főszereplőt Girardi Géza, Bordán Irén és Dobos Katalin modellek alakították.
Kovásznai egy interjúban külön kiemeli a rajzolókat és a csapatot, név szerint őket: Kiss Iván, Jenkovszky Iván, Szalay Edit, Kecskés Magda, Madarász Zoltán, Orbán Anna, Rosta Géza, Bánky Katalin, Papp Miklós, Jehoda Magda, Botlik Anna, Juhász, Sándorné, Dózsa Tamás, Jávorniczky Nóra, Bors Mariann, Juhász Sándor, továbbá Koltay Jenő technikai rendező, Juhász Sándor animációs rendező, Lossonczy Árpád operatőr, Réti János hangmérnök és Szigethy Ágnes gyártásvezető.
A film operatőre Lossonczy Árpád volt, akinek ez volt az első egész estés animációs operatőri munkája, és aki később még olyan animációkon dolgozott, mint a Szaffi, az Idő urai, a Mézga család vagy a Hetedik testvér.
A rajzolók háromfős csoportokban, hat hétig gyakorolták a Habfürdő három főszereplőjét különböző formákban megrajzolni, hiszen a filmben is folyamatosan változik a megjelenésük. Sokszor addig mentek az absztrahálásban és a szereplők érzelmeinek vizuális megjelenítésében, hogy csak a színekből és a helyzetükből tudjuk, hogy kiket látunk a képen. Sokszor nemcsak a háttér, hanem a zene is rájátszik a főszereplők érzelmeinek kifejezésére. Kovásznai ezt a stílust a hetvenes évektől egyre több filmjében alkalmazta. Ez pont a dokumentarista, sematikus ábrázolásmód ellentéte, ami szintén megjelenik a filmben például a film elején látható tévéinterjúban.
A Habfürdőben lévő szerelmi háromszög valójában csak alibiként szolgál arra, hogy a kor ki nem beszélt társadalmi szorongásait is megjeleníthesse, és "a fridzsiderszocializmus maszekolós, fogyasztói társadalmának ellentmondásait érzékeltesse."
A film bemutatójakor éppen ezt hozták fel negatívumként: nincs fordulatokban gazdag, izgalmas dramaturgia, ami pedig a filozofikus és képzőművészeti Kovásznaihoz nem is állt közel.
A Habfürdőnek dokumentumfilmes jelleget kölcsönöz az is, hogy valódi szocioriportok jelennek meg benne, amik csecsemő- és gyermekgondozó várótermében, kismamákkal készültek. Ez a film vizuális világán is látszik, ugyanis ezek az egybeállításos riportfelvételek teljesen más stílusban vannak megjelenítve, mint a főszereplők pszichedelikus karakterei. Ahogy korábban írtuk, ezek szintén valós személyek alapján készültek, de megjelenésüket minél inkább rajzfilmszerűvé tették. "A Habfürdő a bensőségesség és mindennapiság hatáselemeivel dolgozik, mellőzi a kacsalábon forgó várkastélyokat és tündéreket, manókat és egyéb »csodákat« – hangoztatja a rendező. – Mindennél sokkal csodálatosabbnak tekinti az animációs eszközökkel filmvászonra állított kortársi-hétköznapi emberfigurákat. [...] Az egyik legjellegzetesebb és legmélyebb hatáselem azonban a zene kiemelt jelentősége. Hang és látvány szinte elválaszthatatlan: a dallamok színekként s a ritmusok a vonalak lüktetéseként jelennek meg." (Molnár Károly: Habfürdő. Új Tükör 1979)
Zsolt munkája, az okleveles kirakatrendező és dekoratőr foglalkozás a rendezőhöz is kötődik. Öninterjú című esszéjében így vall Kovásznai: "Egészen apró gyerekkoromban mániákusan kirakatrendező akartam lenni, a reklámok mindig is szinte mágikus hatással voltak rám." Ehhez kapcsolódik, hogy Magyarországon a '60-70-es években azok a fiatalok, akiket nem vettek fel a Képzőművészeti Főiskolára, a Kirakatrendező Iskolába iratkoztak be, ez pedig azt is eredményezte, hogy ők kevésbé voltak megbecsülve a művészek között.
Kovásznai le sem tagadhatná a festőművészi beállítottságát: sokszor nem kulcsfigurákat rajzolt és azokat adta tovább az animátoroknak, hanem egy önálló, kidolgozott olajfestményt, amik meg is jelennek a filmben.
A film humorával kapcsolatban Kovásznai azt nyilatkozta, hogy régóta foglalkoztatja "a nevetés mechanizmusa, amit Feydeau, Nóti Károly, s nem utolsósorban Molnár Ferenc oly behatóan értett. [...] Ezek igen hatásos hagyományok, megérdemlik hogy foglalkozzunk velük, miként ültethetők át a rajzfilm régióiba, ahol a hatásuk még nem számít beváltnak, tehát újszerűvé formálhatók." (Sas György: Kovásznai György rajzfilm-musicalje. Film, Színház, Muzsika, 1979)
A film vizualitása beleillik a hetvenes években divatos, pszichedelikus animációs trendjébe, így párhuzamba állítható a Beatles 1968-as filmjével, a Sárga tengeralattjáróval, akárcsak a János vitézzel.
Kovásznai mindig is kézzelfogható problémákat filmesített meg, így a Habfürdőben is konkrét társadalmi kérdésekkel találkozunk (társadalmi elismertség, társadalmi különbségek, nőkkel szembeni elvárások, stb.)
Ahogy a Kovásznai-könyvben olvashatjuk, a "Habfürdő a szocializmus idején készült egyetlen olyan hibrid animációs film, amely dokumentációkat (írott, hanganyag, fotó, film), illetve azok újrajátszott változatait használja fel alapanyagként, majd ezek átrajzolásával, animálásával teremt távolságot, kritikus, illetve groteszk szűrőn át mutat be egy történetet, egy korszak hétköznapi realitását."
Egy korabeli pozitív kritika így jellemezte a Habfürdőt: "Vérbeli antimesével van tehát dolgunk. Kontra-János vitézzel és ellen-Lúdas Matyival, ellensémával és kontrahagyománnyal. Mindezt animációs filmre rakni több mint szentségtörés. Ilyet csak gátlástalan »kívülről jöttek« merészelnek. (Szerencsére az animációs filmhez a legtöbben kívülről jönnek.) […] Walt Disney forogna a sírjában, ha látná: egydimenziós mesehősök helyett az autentikus lét problémáival küszködő, társadalmilag sokszorosan determinált, pszichikailag labilis Mickey egér unokák vallanak vágyaikról és kudarcaikról hol riportban, hol songban, hol tárgyszerű dialógusban."
A magyar egész estés animációs filmek közül Gauder Áron Nyócker! című filmje áll a legközelebb a Habfürdőhöz a szociografikus ábrázolása miatt. Gauder bevallottan sok inspirációt szerzett Kovásznai filmjéből.
A Habfürdő kritikai bukása Kovásznai további terveit is meghiúsította, többek közt a Candide című projektjét, amit pár éve élesztett fel egy csapat kortárs animációs. Aki még nem hallott róla, itt olvashatja és nézheti.
A Habfürdőt 2000-ben újították fel, ám DVD-forgalomba nem került.
2010-ben adták ki Iványi-Bitter Brigitta szerkesztésében a Kovásznai-könyvet, 2010. nyarán pedig Kovásznai életműkiállítás is nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. Ekkor fedezték fel újra az egész munkásságát, különös tekintettel a Habfürdőre, mely számos fiatal magyar animációsra volt hatással, és jött el Kovásznai reneszánsza.
A könyvhöz tartozik 3 DVD Kovásznai rövidfilmjeivel, valamint a felújított Habfürdővel, továbbá egy CD-t is találunk számos fotóval Kovásznai műveiről és filmjeiből.
2020. április 06.-Herczeg Zsófi
Comments